Bob Marley
Márai Sándor felolvasóestet tart
„S mint ahogy csak az egyféle vércsoporthoz tartozó emberek tudnak egymásnak a veszély pillanataiban segíteni, mikor vérüket adják embertársuknak, kinek rokon a vérképlete, úgy a lélek is akkor tud csak segíteni egy másik léleknek, ha nem “másféle”, ha szemlélete, meggyőződésnél is titkosabb valósága hasonló.”
Feldmár András
„A pszichiátria a világon mindenütt a rendőrség szerepét játssza. Visszatereli mindazokat, akik véletlenül rájöttek arra, hogy másként is lehet látni a világot, mint úgy, ahogy megtanítottak bennünket.”
A világ képei nem automatikusan, hanem szelektíven hatolnak belénk. Nem látunk, hanem keresünk, kutatunk valamit, tapogatózunk valami után. Nem a világ összes hangjait halljuk, hanem hallgatódzunk.
– Fritz Perls
Fritz Perls 1970-ben
„A mai átlagember alacsony hatásfokú életet él. Bár nem nagyon szenved, mégis keveset tud arról, hogyan kell igazán kreatívan élni. A világ óriási lehetőségeket kínál számára, amelyekkel gazdagíthatná és élvezetesebbé tehetné az életét, mégis céltalanul kóborol, nem igazán tudja, mit akar. Nincs benne igazi lelkesedés. Úgy tűnik, mintha sokat tevékenykedne, de arckifejezése arról tanúskodik, hogy kiveszett belőle az igazi érdeklődés az iránt, amit tesz. Ügyesen beszél a gondjairól, de megbirkózni nem tud velük. A Gestalt-terápia életre kívánja kelteni az embereket és meg szeretné tanítani nekik, hogyan használhatják velük született lehetőségeiket. Ez a könyv az emberi viselkedés egész témakörének viszonylag új megközelítésmódját tárja fel – mind tényszerűen, mind lehetőségként. Szeretném összeegyeztetni az elméletet ugyanennek az elméletnek a mindennapi életre és a pszichoterápiás technikákra való gyakorlati alkalmazásával.”
Részlet Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése, terápia testközelben című könyv bevezetőjéből
Gestalt és álom
A gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük életünket. Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ideig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság és figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt. Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el akarunk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökkentése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán és soha nem leszünk képesek megoldani azt. Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra kell játszanunk, hogy „a miénk” legyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.
Perls szerint az egészséges felnőttek nem vetnek ki magukból minden gyermekit. A spontaneitás a képzelet, a kíváncsiság és a rácsodálkozás olyan tulajdonságok, amiket mindannyiunknak meg kell tartanunk – ahogy minden nagy művész és tudós tette –, ebben ne bénítson minket a „felelősség” és az, hogy mindig mindennek igyekszünk értelmet találni.A gyermekek még játék közben is komolyabban viselkednek a felnőtteknél. Lehet, hogy szeszélyből félbehagynak valamit, de amíg azzal foglalkoznak, semmi más nem számít. A tehetséges embereknél jellemzően megmaradt ez a közvetlen tudatosság, de rengeteg gyakran általában nem érdekli eléggé az, amit csinál.Perls rámutatott, hogy a mit „felelősségnek” hiszünk, gyakran csak azt jelenti, hogy kizárjuk magunkat az élet intenzív megéléséből. Perls szavaival: a felnőttek többségének megrögzött megfontoltsága, a konkrétumokhoz való merev kötődése, elkötelezettséghiánya túlzott felelősségérzete neurotikus tünet? ezzel szemben a spontaneitás, a fantázia, a megfontoltság és a játékosság, az értelmek közvetlen kifejezése, vagyis a gyermekekre jellemző tulajdonságok egészségesek.”
Részlet Tom Butler Bowdon 50 Psicchology Classics művéből
gestalt terápia
Fritz cigizik
A gestalt terápia elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el. …
A problémákra nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.
Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt. Perls azért adta módszerének a Gestalt terápia nevet, mert korának nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató Gestaltlélektan szellemisége állt legközelebb az ő saját emberképéhez. A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését. A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni.
munka közben, 1969
A Gestalt-terápia kulcsfogalma az „egészlegesség”.
Ennek a fogalomnak a jelentősége bárki előtt világossá válik, ha belegondol, vajon nála mennyire vannak harmóniában a testi, érzelmi, fogalmi és viselkedéses folyamatai. Gondoljunk csak néhány jól ismert magyar szólásra: „Bort iszik és vizet prédikál”, „Néz, de nem lát”, vagy hogy pozitív jelentésű példánk is legyen: „Ami a szívén, az a száján”. Hiteles, egészséges személyiségnek egyértelműen csak azt az embert tarthatjuk, aki képes az utolsó példa szerint élni. És ami ehhez még ugyancsak hozzá tartozik: egy közösség is csak akkor tartható egészségesnek, ahol a közösség tagjai őszinték lehetnek. Ahol az embereknek sem önmagukat, sem másokat nem kell becsapniuk ahhoz, hogy érvényesüljenek.
Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk –, és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.
A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.
Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.
Részlet V. Komlósi Annamária dolgozatából
Gestalt ima
j
Én én vagyok. Te te vagy.
Nem azért vagyok ezen a világon,
hogy az elvárásaid szerint éljek,
és te sem azért vagy ezen a világon,
hogy az elvárásaim szerint élj.
Te te vagy és én én vagyok.
Ha így egymásra találunk, az csodálatos.
Ha mégsem, akkor nincs mit tennünk.
– Fritz Perls- Gestalt ima
II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg a Gestalt serlegben
A serleg gestaltpszichológiai nézőpontból a figura és háttér megcserélhetőségét illusztrálja. Megfigyelhetjük, hogy előtérként vagy a világos területet (a vázát), vagy a sötét területet (a két profilt) észleljük, de egyszerre csak az egyiket.Ezt a vázát II. Erzsébet királynő kapta ezüslakodalmára. Az egyik profil a királynőé, a másik Fülöp hercegé.
A főváros egy éves ügyes játékkal átverte a kerékpáros civil szervezeteket. Kezdetben semmilyen bicikliutat vagy sávot sem terveztek a felújított Margit hídra, ami szépen bizonyítja, hogy csak egy marketingfogás a Városházán a kerékpározás „támogatása”. A botrányos körülmények között 30 milliárd forintosra duzzadt beruházásból minden előző ígéret, sőt publikált tervrajz ellenére a déli oldal Pestre vezető sávját. (…) A fentiek miatt augusztus 18-án, kedden demonstrálni fogunk a hídon, remélhetően 1-2 ezren. Ha szeretnéd, hogy Budapest egyik legfontosabb hídja ne legyen újabb 50 évig alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre, kérünk tarts velünk, és hívj más biciklistákat is.
Kislányok álma, A vérszipoly
“Émelyítő a vér szaga. Állattetemek százai lógnak ezüstkampókon, merev testükön csillog a rájuk fagyott vér. … A padló síkos a víztől és a vértől”. Ezekkel a sorokkal kezdődik Darren Shan Vérszipoly című bestsellere, a Vámpír-sorozat harmadik kötete, amely sikerét főként a tizenéves lányokból álló olvasóközönségének köszönheti.
A Darren Shan művésznéven író Darren O’Shaughnessy, az ifjúsági irodalom igazi sztárja. 12 kötetes Vámpír-sorozatát 37 országban 30 nyelven adták ki, dedikálásain tinédzserek hadai várják, itthon is. Első sikeres kötetéből, a Rémségek Cirkuszából Salma Hayekkel és Willem Dafoeval a Universal forgat filmet. A Daily Telegraph-ban a szerzővel készült interjúban O’Shaughnessy a könyvei körül kialakult rajongást egyenesen a Beatles-mániához hasonlítja. A szerzőt is meglepte, hogy a könyvek témája és ismertsége alapján várható felháborodás elmaradt.
A Vámpír-sorozat tizenkét kötete azt dolgozza föl, ahogyan egy kiskamasz – hogy barátját megmentse – vámpírrá változik, és fokozatosan beilleszkedik a vérszívók társadalmába. A “jó” vámpírok nem ölik meg áldozataikat, ellentétben a “rossz” oldal tagjaival, akik ellen a főhős és barátai véres csatákat vívnak, például a pokolban. Végül persze minden jóra fordul: egy időutazás teszi deus ex machinaként meg nem történtté a véres cselekményt.
A regények egyszerű tőmondatokban számolnak be a kalandokról, amelyeket legtöbb esetben a barátság, hűség és összetartás motivál, viszont az összecsapások, a helyszínek, és főleg a szereplők leírása inkább Stephen Kinget idézi. Igaz, hogy a szerző nyelvezetének köszönhetően a horror igen felületes: a borzalmak megidézése leginkább a vér szó halmozásában merül ki.
A tréning során megismerjük:
• a dohányzás különböző hatásait a testi működésekre • a dohányzás szerepét a figyelmi folyamatok, éberségi szint szabályozásában, a stressz csökkentésében • a rágyújtás szerepét a társas kapcsolatok alakításában….
Végigvesszük a fenti funkciók lehetséges adaptívabb, egészségesebb alternatíváit, úgy mint
• stresszhelyzetek kezelése • éberségi szint szabályozásának alternatívái • társas helyzetekben való asszertív fellépés lehetőségei….
Feltárjuk és átalakítjuk a dohányzást fenntartó érzelmi, gondokodásbeli kifogásainkat…
Megismerjük és átdolgozzuk a szokásunkat fenntartó viselkedés mechanizmusait….
Kifejlesztjük a cigaretta utáni vágyunk leküzdésének módszereit….
Partneri programot alkalmazunk a sóvárgás leküzdésére…..
Megismerjük a leszokást támogató eszközöket és azok előnyeit, illetve kockázatait….
Kialakítjuk a leszokást támogató környezetet….
Mindezt 8 héten át, heti 1x 1 órás találkozás keretében.
A tréning díja: 16.000 Ft, mely kb. 30 doboz, illetve 2 heti cigarettamennyiség árának felel meg (napi 20 szál elszívása esetén)
Tréning időpontja: hétfő 17.30-19.00 (a jelentkezés folyamatos)
A tréning a szakképzési alapból megfinanszírozható!
(Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél lajstromszáma: PL-3284)
Gyógyító történetek
Csuang-ce: A sirály és Lu őrgrófja
Egy sirály szállt le Lu fővárosának külső kerületében. Lu őrgrófja üdvözölte, és ünnepi lakomával vendégelte meg egy templomcsarnokban, a legpompásabb zenét s a legimpozánsabb áldozatokat rendelve számára. Ám a madár révületben maradt, egészen nyomorultul festett, s nem mert lenyelni egy falat húst, egyetlen korty bort sem. És három nap múlva kiszenvedett. Oly módon vendégelték itt meg a sirályt, ahogyan Lu őrgrófja szerette, ha őt magát megvendégelik, és nem úgy, ahogy egy sirály szereti, ha vendégül látják.
Csuang-ce Kr. E. harmadik vagy negyedik század
Csuang-ce
