Folyton éhező kövérek

Mai ismereteink szerint a kövérség kialakulásában, az anyagcsere működésében 425 gén játszik közre, s a szabályozási folyamatok komplexitása az oka annak, hogy ezen a területen szinte lehetetlen hosszú távon is hatékony gyógyszert kifejleszteni.

Zsír: endokrin szerv

A jóllakottságérzet kialakításában az 1994-ben felfedezett leptin (a leptos görög szó jelentése: sovány) a főszereplő. Ha az energiaegyensúlyunk pozitív, a nagyrészt a zsírszövetben termelődő fehérjehormon a hipotalamusz jóllakottság-központjának receptoraihoz kötődve csökkenti a táplálékfelvételt és növeli az anyagcsere intenzitását. Egy ritka, monogénes betegségben nem termelődik funkcionáló leptin, az ekkor létrejövő elhízás egyszerűen kezelhető humán rekombináns fehérje adásával. Egyéb etiológiájú kövérség esetén a megnövekedett számú és méretű zsírsejt a normálisnál jóval több leptint termel. A hiperleptinémia aztán (a hiperinzulinémiához hasonlóan) a receptorok érzékenységét csökkenti, ami a jóllakottság- központ működését gátolja. Az elhízottak ezért hiába esznek egyre többet, egyre éhesebbek lesznek. Az egyre több ételt pedig egyre alacsonyabb intenzitású anyagcserével dolgozzák fel. Ráadásul étvágyukat az is növeli, hogy a leptin hatására szervezetükben túlműködik az endokannabinoid rendszer.

A leptin ellenpárja a gyomorban termelődő, 1999-ben felfedezett ghrelin, aminek neve növekedést serkentőt jelent és a testsúlyszabályzáson kívül a tanulásban is fontos szerepet játszik. A ghrelin és a leptin kölcsönösen csökkentik egymás termelését. Az üres gyomorból felszabaduló ghrelin is fehérjehormon, a hipotalamusz éhségközpontját ingerli. Az elhízottakra jellemző magas leptinszint hatására kevesebb ghrelin termelődik, így a hipotalamikus éhségközpont receptorai hiperérzékennyé válnak. Azaz az elhízás egy többszörös pozitív visszacsatolás révén növekszik.

Zsír: immunszerv

A zsír sok egyéb hormont, például resistint, angiotenzint, valamint citokineket is termel, vagyis az immunrendszernek is része. Az obezitást ma már a túlműködő immunrendszer miatt létrejövő szisztémás gyulladásnak tarjuk, a társuló betegségeket a gyulladás következményének. A túl sok leptin hatására az elhízottakban a monociták hiperaktívak. Mivel e sejttípus rövid ideig él, esetükben nem alakul ki a leptin-receptorok érzékenységének csökkenése. Az általuk termelt citokinek fokozzák a gyulladást, ami kialakítja vagy súlyosbítja a kövérséggel járó asztmát, allergiát, autoimmun betegségeket, osteoarthritist, infertilitást, felgyorsult öregedést, Alzheimerkórt, depressziót, (mell-, vastagbél-, prostata-, máj-, vese-, bőr-, nyirok-) rákot, mélyvénás trombózist, cukorbetegséget és hipertóniát. A monociták által termelt plazminogén aktivátor inhibitor (PAI-1) növeli a trombózishajlamot, a zsírsejtek fokozott angiotenzin- aktivitása emeli a vérnyomást.

A fogyás titka

A táplálkozási ajánlások hasznos tanácsokat adnak az időzítéssel kapcsolatban is. A legfontosabb, hogy reggelizzünk, az ébredés utáni 30–90 perc közötti szakaszban. A reggeli hatására csökken az ébredéskori magas ghrelinszint, az anyagcsere felkapcsolódik. Egy kiegyensúlyozott étkezés 4–5 órára nyomja le a ghrelinszintet (az éhséget és az anyagcsere lassulását), azaz naponta 3–4 étkezésre van szükség még fogyókúra esetén is. Együnk lassan, mert a ghrelinszint csökkenése az étkezés kezdete után csak 15–20 perccel jelentkezik.

Elalvás előtt tilos az evés, mert a tele gyomor miatt csökkent ghrelinszint megakadályozza, hogy az alvási ciklusban a 3–4. fázisba lépjen a szervezet. Ezekben a fázisokban termelődne egyébként az éjszaka során a leptin, aminek hiányában éhesebben és lassabban működő anyagcserével ébredünk, miként akkor is, ha nem alszunk eleget, azaz 8 órát.

Hozzájárul a fogyás sikeréhez a megküzdő képességeket fejlesztő pszichoterápia is, tudniillik az elhízás kialakulásában a stresszhormonok (kortizol, CRH, noradrenalin), a fájdalom és a depresszió (alacsony szerotoninszint), valamint az orgazmushiány (alacsony oxitocinszint) egyaránt közreműködnek.

Az energiaháztartás szabályozásáért sokféle anyag felelős, s ezek sokféle gyógyszer támadáspontját jelentik. Nem véletlen tehát, hogy rengeteg készítmény mellékhatásaként jelentkezik elhízás. Paradox módon a legerőteljesebb obezitogén szerek a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok, mert 3–4 hónapos használatuk hatására a szerotoninreceptorok downregulációja következik be.

A közeljövő egyik reménysége az elhízás terápiájában a renin-angiotenzin rendszer blokkolása, ezáltal a zsírsejtek növekedésének gátlása és az inzulinérzékenység fokozása. Ez utóbbiban a PAI-1 gátló szerek is hasznosak lehetnek majd.

Kazai Anita, Medical Tribun

Forrás: Medical Tribun

A Szív Világnapja idei rendezvényeinek középpontjában a munkahelyi egészség áll.

A Szív Világszövetség (WHF) minden év szeptemberének utolsó vasárnapján rendezi meg a Szív Világnapját. A tavalyi évben a szívbetegségek rizikófaktoraira hívták fel a figyelmet, idén a rendezvény középpontjában a munkahelyi egészség áll.

Világszerte vezető halálok
Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok (betegség és baleset) együttesen. A WHF célja, hogy világszerte segítséget nyújtson a szívbetegségek megelőzési és kezelési lehetőségeinek megismertetésével. Az idei program fő célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi körülmények és a szívbetegségek közti összefüggésre. 

Munkahelyi körülmények
A megfelelő munkahelyi környezet nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának csökkentéséhez. A WHF programja alapján a következő feltételek biztosításával jelentősen javítható a dolgozók egészsége és csökkenthető a szívbetegségek kockázata: a munkahelyi stressz és a szervezeti konfliktusok csökkentése, a munkaerő döntéshozó képességének növelése, a munka morál és a lojalitás növelése és a betegségek miatti hiányzások csökkentése.

A túlzott stressz szívbetegségekhez vezet
Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stressz hormonok vérszintje is, melyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stressz helyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus-magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa, az orvostkeresek.hu szakértője.

A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg az ún. menedzser típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, melynek egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség.

A „néma gyilkos”

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A magas vérnyomás, koleszterin és vércukorértékek előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (mely napjainkban is sajnos gyakran használt stresszoldó) megsokszorozza. A folyamat azonban nem egyik pillanatról a másikra következik be. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyoznunk a rendszeres szűrések fontosságát: vérnyomás, vércukor és koleszterinszint rendszeres elvégeztetése és évenkénti kardiológiai szűrés. A felsorolt vizsgálatok segítségével idejében felismerhetőek és kezelhetőek azok az elváltozások, amelyek tüneteket még nem okoznak, de terápia hiányában évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhatnak.

Forrás: Oxygen Medical – Weborvos